DALLOS GYULA LOVASISKOL�JA
A FOKOZ�SOK


Tudatosan teszem, hogy p�rhuzamot vonok a k�t feladat - fokoz�s �s perd�l�s - k�z�tt, �gy m�g nagyobb hangs�lyt adva a szakmai jelent�s�g�knek.
E k�t feladat kidolgoz�sa a lend�let �s az �sszeszedetts�g vonatkoz�s�ban, egym�st�l mer�ben elt�r� megold�si felt�teleket, lehet�s�geket k�v�n meg a kik�pz�t�l.

A mozg�s lend�let�t�l mer�ben elt�r� k�t p�lus k�z�tt, a k�pz�sben m�gis megvan az a k�z�s pont, amely n�lk�l�zhetetlen az egyik vagy a m�sik kimunk�l�s�ban, ez pedig a gimnasztika!
Az eddig t�rgyalt szakmai t�m�k vil�gosan mutatj�k azt a szakmai elk�telezetts�get, hitvall�st, hogy a l� helyes kik�pz�se csakis a l� szeretet�n, tisztelet�n kereszt�l a tudatos, tervszer�, rendszeres, k�vetkezetes torn�ztat�ssal �rhet� el.

Ezen felismer�sen alapul� gyakorlat biztos�tja azt a szakmai ir�nyt amelynek v�geredm�nyek�nt boldog, csillog� szem�, a lovassal mindig �s minden helyzetben maxim�lisan egy�ttm�k�d� "l�atl�t�kat" kapunk t�rsk�nt sportc�ljaink megval�s�t�s�hoz!
A gimnasztik�n kereszt�l v�gigvezetett kik�pz�si ir�ny garancia a sikerre, �s biztos�t�k arra, hogy lovunk nem fog ideje kor�n elhaszn�l�dni, vagy besavanyodni!
Az elvem - amely egy�rtelm�en a gimnasztik�n nyugszik bizony�tja azt a t�nyt, hogy az �ltalam eddig Nagy D�j szinten kik�pzett 31 l� eset�ben - sokak k�z�l�k a 20. �let�v�k f�l�tt is kiv�l�an teljes�tenek a versenyeken!
A gimnasztik�ra �p�l� sokoldal� k�pz�s adja meg azt a szil�rd kond�cion�lis alapot, amelynek birtok�ban elkezdhet� a technikai k�pz�s!

Az alapkik�pz�s megd�nthetetlen alapt�tele, amely �gy sz�l "�ll�tsd lovadat egyenesre �s lovagold el�re" egy�rtelm�en sugallja a lend�let sz�ks�gess�g�t.
B�rmely j�rm�dban v�grehajtand� fokoz�s alapkrit�riumai, hogy a l� ne vesz�tse el �nhord�s�t, �ntart�s�t, az el�bbi kett�b�l ered� biztos t�maszkod�s�t, biztos �temtart�s�t, �s legyen harm�nikus egys�gben a "hordoz� �s a tol� er�" ar�nya.
�szint�n megvallva a fokoz�sok kik�pz�s�t nagym�rt�kben befoly�solj�k a l� vele sz�letett adotts�gai is. Az egyre magasabb sz�nvonal� sportl�teny�szt�s olyan kiv�l� mozg�sadotts�ggal rendelkez� egyedeket produk�l, melyekn�l az adott j�rm�dban a fokoz�sok meglovagl�sa, kimunk�l�sa kapcs�n nem az a k�rd�s, hogy hogyan �s milyen technik�val - hanem az, hogy milyen m�rt�kben engedjem meg lovamnak megmutatni a benne rejl� hatalmas mozg�sadotts�g�t.

Ebb�l a t�nyb�l kiindulva egy kiv�teles mozg�sadotts�g� l�val bemutatott fokoz�s, nem a lovas dics�s�ge, term�szetesen nagy el�ny, de ez m�g messze nem a magas szint� d�jlovagl�s.
Nem a l� adotts�gaival kell hivalkodni, �s azt nap mint nap sz�mon k�rni, koptatni - hanem a szerzett tud�s�t kell fejleszteni!

A k�vetkez�kben norm�l mozg�sadotts�ggal rendelkez� lovak kik�pz�s�t vezetem el� a fokoz�sok tekintet�ben. Ahhoz, hogy egy szer�ny mozg�sadotts�ggal rendelkez� l� is r�ismerhet�en, elfogadhat�an v�gre tudjon hajtani fokoz�sokat arra �t k�pess� kell tenni.
Hogyan? Milyen m�dszerrel?
Anat�miai �s �lettani ismeretekb�l tudjuk, hogy a mozg�s amplit�d�j�t a v�zrendszer (az iz�letek sz�gel�se) a mozg�s rugalmass�g�t dinamizmus�t, erej�t, gyorsas�g�t a har�ntcs�kolt �s sima izmok ar�nya �s ezek rostjainak min�s�ge adja.
Tudjuk, hogy nem az elsiet�s a mozg�s �tem f�l�tti felgyors�t�sa a fokoz�s. A gimnasztika az az egyetlen lehet�s�g a fokoz�sok kik�pz�s�ben amelynek alkalmaz�sakor a l� szervezet�nek �s idegrendszer�nek k�rosod�sa n�lk�l �rj�k el a k�v�nt eredm�nyt. A fokoz�sok tan�t�s�ban a c�l a l� izomerej�nek fokoz�sa, az egyens�lyi helyzet pozit�v ir�nyba t�rt�n� v�ltoztat�sa eg�szen az iskola egyens�lyig bez�r�lag. A norm�l mozg�sadotts�ggal rendelkez� l� mozg�sadotts�g�t a fokoz�sokra: az �tmenetekkel, a f�lfelv�telekkel �s az �sszeszedetts�g �llapot�nak magas sz�nvonalon t�rt�n� stabiliz�l�s�val lehet el�k�sz�teni. Ezen az �ton t�rt�n� kimunk�l�sa a fokoz�soknak nagyon id�ig�nyes, mert meg kell v�rni azt az �r�si folyamatot, amely a l� izomzat�t k�pess� teszi egy olyan ide�lis egyens�lyi helyzet el�r�s�re, amelyben lovunk oly m�rt�kben tudja h�tulj�ra venni a s�lyt, hogy el�l megemelkedve, v�llb�l szabadd� �s k�nnyedd� v�lva tudja mozg�s�t bemutatni.

Az �tmenetek.: �get�s-v�gta-�get�s, l�p�s-�get�s-l�p�s, �get�s-�llj-�get�s, �llj-v�gta-�llj,
�get�s-�llj-h�tral�p�s-�get�s, v�gta-�llj-h�tral�p�s-v�gta lovagl�sakor s�lypontosan figyelj�nk arra, hogy lovunk biztosan �s rugalmasan t�maszkodjon, maradjon a biztos �temtart�s, maradjon egyenes, ne vonja ki egyik, vagy m�sik h�tuls� v�gtagj�t a s�ly hordoz�sa al�l, �s maradjon meg a mozg�s stabil �teme, �l�nks�ge, kadenci�ja. Az egyik j�rm�db�l a m�sikba t�rt�n� �tmenetkor, amikor az alacsonyabb�l a magasabbra v�ltunk ne hagyjuk a v�lt�s el�tti f�zisban az alacsonyabb j�rm�dban a mozg�st elsietni, felgyorsulni �s ford�tva, magasabb�l alacsonyabb j�rm�dba val� �tmenetkor ne hagyjuk a mozg�st "sz�tesni", "leragadni" !

A f�lfelv�telek �s az �sszeszedetts�g �llapot�nak kidolgoz�s�ban nagyon kell �rezni a MIT?
MIKOR? HOGYAN? MILYEN M�RT�KBEN? adott seg�ts�gad�si jelek alkalmaz�s�t.
Ebben az esetben is d�nt� szerepe van az egyens�lyban �l�snek, �s a nagyon akt�v bels� csizm�nak �s a k�ls� sz�rnak! A lovas az �l�s�vel minden esetben vele kell, hogy menjen a mozg�ssal, �s azt akt�van kell hogy befoly�solni tudja. Nem szabad, hogy az �tmenetek lovagl�sakor a lovas pl. a f�lfelv�telben: sz�tny�lt t�rdekkel, el�reejtett fels�testtel, h�trah�zott sz�rakkal elindul�skor pedig felh�zott t�rdekkel a f�gg�leges vonal m�g� ker�lt fels� testtel a t�maszkod�s felad�s�val keresse a megold�st. A fokoz�s alapja a magas szint� �sszeszedetts�g! Nem az a fokoz�s amikor a lovat �gymond "lekergetj�k a l�b�r�l". A lovasnak a fokoz�s el�tt �reznie kell, hogy lova �t dinamikusan hordozza, maxim�lisan figyelmes �s �sszpontos�t, t�maszkod�sa stabil �s rugalmas, akar egy�ttm�k�dni, t�k�letesen egyenes, ami azt jelenti, hogy a cs�p�k vonal�t p�rhuzamosan k�vetik a v�llak vonala.
Fokoz�sokat mindig v�gt�ban kezdj�k el gyakorolni! A v�gta a l�nak az a term�szetes alapj�rm�dja, amelynek a legnagyobb a lend�lete, kellemes a ritmusa �s legjobban kelti fel az el�remen�si k�szs�get. Mit kell tenni a fokoz�sok gyakorlati megval�s�t�sakor?

A fokoz�sok bemutat�sa a k�vetkez�k szerint t�rt�nik:

1./ F�lfelv�tel - mind�t l�bsz�rral z�rtan �tkaroljuk a lovat a sz�rakkal rugalmasan kitartunk. Cs�p�nket has �s h�tizmainkat aktiviz�ljuk.

2/ Egyenesre igaz�t�s - lovunk a l�bsz�rak �s a sz�rak biztos�totta keretben rugalmasan elhelyezkedik, �gy, hogy a cs�p�k vonal�t p�rhuzamosan k�vetik a v�llak vonala.

3./ El�l f�nt megtartani lovunkat a z�rt egyens�lyba �l�s�nkkel az intenz�ven �tkarolt l�bsz�rakkal magunk el� tessz�k �gy, hogy kifejezetten �rezz�k azt az �llapotot, hogy marb�l megemelkedik, f�lj�n, h�tul farban les�llyed, ebb�l a felaj�nlott �llapotb�l egyens�lyi helyzetb�l felk�n�lt keretet r�gz�tj�k �s sz�rakat rugalmasan megtartjuk.

4./ V�grehajt�s. A fentiekben felsoroltak ut�n amikor is meggy�z�dt�nk arr�l, hogy lovunk elfogadta az el�k�sz�t�st, �rezz�k, hogy minden lehets�ges izomerej�t a h�tuls� v�gtagokban mozg�s�totta, elkezdhetj�k a fokoz�st �gy, hogy a sz�rakkal fels�test�nkkel a k�v�nt m�rt�kben velemegy�nk, az �tkarolt l�bsz�rakkal �s �l�ssel pedig fenntartjuk a mozg�s intenzit�s�t a lehet� legnagyobb m�rt�kben.

Ne hirtelen ind�tsunk! V�gt�ban pl. 3 v�gtaugr�son kereszt�l jussunk el a k�v�nt fokoz�s m�rt�k�hez �s ugyanigy fokozatosan 3 v�gtaugr�son �t �rj�k el az �sszeszedetts�get.
Ez az�rt nagyon fontos kit�tel, mert ellenkez� esetben a gyors ind�t�s egyens�ly veszt�shez, �llapotv�ltoz�shoz �gy kifesz�l�shez, �temhib�hoz stb. vezethet!
A l�p�sek, ugr�sok hossz�t a z�rt l�bsz�rak mellett a cs�p�nkkel, keresztcsontunkkal n�velj�k az �sszeszedetts�get pedig a felvev� k�ls� sz�rral �s az intenz�v bels� l�bsz�rral �rj�k el!
Tapasztalatb�l mondhatom, hogy a m�rs�kelt mozg�ssadotts�ggal rendelkez� lovak akkor fognak relat�v elfogadhat� ny�jt�sokat bemutatni, amikor kik�pz�si szintj�k, gimnasztik�z�suk olyan magas szintet �r el, hogy tudnak helyben �getni azaz piaffozni, vagy helyben v�gt�zni! (pl. Bordal nev� lovam esete)
Fokoz�sok sor�n ne hagyjuk lovunkat �nakaratulag kontroll n�lk�liv� v�lni, felgyorsulni csak az�rt mert meg akarunk felelni a feladat t�masztotta el��r�snak. Csak addig fokozzunk am�g minden ugr�st ellen�rizni tudunk! Amennyiben a fokoz�sra tett kis�rleteink nem j�rnak eredm�nnyel ne a fokoz�st er�ltess�k, hanem torn�ztat�ssal az �ltal�nos �llapotot el�remen�si kedvet az �sszeszedetts�g min�s�g�t jav�tsuk!

Dallos Gyula mesteredz�