A l� szine

A l� b�r�nek r�tegei: h�m, irha �s b�r alatti k�t�sz�vet. A h�m r�teg�ben van a fest�kanyag, amely a b�r sz�n�t adja. Az irhar�teg erekkel �s idegekkel d�san �tsz�tt. A b�r alatti k�t�sz�vet zs�rsz�vetet tartalmaz.

 keleti jelleg�, valamint az angol teliv�r �s f�lv�r lovaknak v�kony a b�re �s igen v�kony a b�r alatti k�t�sz�vete. A hidegv�r�ek �s a p�nik b�re sok b�ralatti k�t�sz�vetet tartalmaz �s ez�rt vastag (�k az id�j�r�s viszontags�gait jobban b�rj�k). A b�rben faggy�- �s verejt�kmirigyeket, sz�r�ket (sz�rt�sz�ket) tal�lunk. A sz�r v�delmet ny�jt az id�j�r�s viszontags�gaival szemben, v�d a k�ls� behatol�sokt�l, ezenk�v�l a sz�ne eszt�tikailag hat r�nk �s a l� azonos�t�s�ban is felhaszn�lhat�. A sz�r k�ls� k�reg�llom�nyb�l �s bels� vel��llom�nyb�l �ll. Sz�n�t a fest�kanyag (a melanin) k�l�nb�z� mennyis�ge adja, ez hat�rozza meg a szem sziv�rv�nyh�rty�j�nak, b�rnek, a szaruanyagnak a sz�n�t is.

A pigmenthi�nyos b�r h�ssz�n�, a szem piros, a sz�rzet sz�let�st�l fogva feh�r (albinizmus). R�szleges albin�kn�l a szem k�k sz�n�. A versenyl�teny�szt�sben hossz� id� �ta vita t�rgya, hogy l� sz�ne �s teljes�tm�nye k�z�tt van e �sszef�gg�s. E vizsg�l�d�sok eredm�nye szerint a "j� l�nak (eredm�nyes l�nak) nincs sz�ne". M�s sz�val nem a sz�ne hat�rozza meg, hogy eredm�nyes e a l� avagy sem. Annak is van n�mi alapja, hogy a pigmenthi�nyos b�r �rz�keny, az ilyen l�bv�g t�bbet szenved az ekc�m�t�l. A l� eg�sz test�t fed�sz�r bor�tja, ez n�hol (a fejen, a h�ton stb). sz�rfog�t, tarajt, sz�rl�cet alkot. J� erre figyelni, mert az azonos�t�sban n�hol ezeket is felhaszn�lj�k. A t�len megny�lt fed�sz�r�k k�z� finomabb, tomp�bb f�ny� pehelysz�lak �kel�dnek. Ilyenekb�l �ll az �jsz�l�tt csik�k bund�ja. Ezeket tavasszal, sz�rv�lt�skor leveti a l�. A szop�scsik� v�laszt�si korban dobja le puha, hossz� pehelysz�las bund�j�t �s ilyenkor nyeri el v�gleges sz�rsz�n�t is, amely a legritk�bb esetekben azonos sz�n� a kor�bbival. A sz�rv�lt�st siettetni lehet meleg ist�ll�val, j� kond�ci�val (letakar�ssal is, de ez semmik�ppen sem aj�nlhat�, mert megh�l�st okozhat). Hideg k�rnyezetben a l� - csik� bundaszer� k�nt�st n�veszt, amely nagyszer�en v�di a hideg ellen. Ezt a sz�rk�nt�st a tov�bbiakban csak akkor szabad leny�rni, ha meleg ist�ll�ban tartjuk a csik�t. A sz�rv�lt�s fokozott b�r �rz�kenys�ggel �s megn�vekedett feh�rje ig�nnyel j�r.

 l� sz�n�nek episztatikus sora: tarka sz�nez�d�s, fak�, sz�rke, pej, fekete, s�rga. A tarka sz�n teh�t minden sz�nez�d�st elnyom �s a s�rg�t pedig mindegyik elnyomhatja. S�rga sz�n� csak akkor lesz a l�, ha semmi m�s sz�nt nem �r�k�lt. Ugyanakkor ez az episztatikus sor azt is jelzi, hogy melyikb�l hasadhatnak ki az elnyomott sz�nek. Az �rv�nyre nem jut� sz�nek sor�t hiposztatikusnak mondjuk.

Feh�r az a l�, amelyiknek mind a fed�sz�re, mind a hossz�sz�re sz�let�st�l fogva feh�r. B�r�k r�zsasz�n, szem�k k�k, de lehet egy�b sz�n� is, pat�juk viaszs�rga. N�metorsz�gban, D�ni�ban, Amerik�ban fordul el�. E csoporton bel�l megk�l�nb�ztet�nk m�g kr�msz�n� albin� lovat (palomin�) ez heterozig�ta albin�. K�t hasonl� p�roztat�s�b�l s�rga sz�lethet. A val�di albin� piros szem� �s tiszta feh�r, amelyr�l az a tapasztalat, hogy homozig�ta form�ban let�lis (magzat korban elpusztul).