A mozg�s szervei
 

A mozg�s szerveihez tartoznak a csontok �s az izmok. A csontok a mozg�sban passz�van vesznek r�szt, csont�sszek�ttet�sek �tj�n a csontos v�zat, a csontv�zrendszert adj�k. Az izmok akt�v �sszeh�z�d�suk sor�n a sokir�ny� mozg�s v�ghezvitel�hez a csontokat er�kark�nt veszik ig�nybe.
 

A csontv�zrendszer

A csontos v�z a fej, a t�rzs �s a v�gtagok csontjaira oszthat�.
A fej csontjai. A fej csontjai egy�tt a kopony�t alkotj�k. Ennek egyik r�sze az agyvel�t, befoglal� koponya�reget hat�rolja, a m�sik r�sze viszont az orr- �s a sz�j�reget foglalja mag�ba. Az el�bbit az agykoponya, az ut�bbit az arckoponya csontjai adj�k.
A nyakszirtcsont a koponya alapj�n �s a h�tuls� v�g�n helyez�dik, az oldals� r�sz k�t �z�leti b�tyke a gerincoszloppal (atlas) �zes�l �s az �reglyukat fogja k�r�l. Ezen kereszt�l az agyvel� a gerincvel�ben folytat�dik. A nyakszirtcsont a falcsontokkal a fejtet�t k�pezi. A hal�nt�kcsontok k�t r�szb�l �llnak: a hal�nt�kcsont pikkely�b�l �s a szikla- csontb�l. A k�t r�sz l�ban m�g feln�ttkorban sem n� �ssze. A sziklacsont a hall�s �s egyens�lyoz�s egyes szerveit foglalja mag�ban. A homlokcsontok k�t lemezre v�lnak sz�t, a lemezek a homlok�bl�t z�rj�k be. M�s csontokkal egy�tt a szemg�dr�t hat�rolj�k, amelyben a szem helyez�dik el. Az �llcsontok test�nek k�t csontlemeze h�trafel� elt�volodik egym�st�l, �s az �llcsonti �bl�t (Highmore) hat�rolja. Ny�lv�nyainak fog- medreibe �kel�dnek be a fels� z�pfogak. Az �llk�z�tti csontok teste a fels� metsz�fogakat fogadja be, �s rajta az utols� metsz�fog ut�n a fogh�jas sz�l, a hord�sz tal�lhat�. Az �llcsontokkal val� tal�lkoz�s hely�n m�nen (ritk�bban azonban a kanc�n is) egy-egy fogmeder m�lyed be az agyarfog sz�m�ra. Az �llkapocs �z�let �tj�n, mozg�konyan kapcsol�dik a kopony�hoz; fogmedreiben az als� fogsor fogai helyez�dnek. (A metsz�fogak m�g�tti fogh�jas sz�len a zabla nyugszik.)

A t�rzs csontjai. A t�rzs csontjait fel�l a gerincoszlopot alkot� csigoly�k, k�toldalt �s alul pedig a mell�reget k�r�lfog� bord�k �s a szegycsont alkotj�k.
A gerincoszlop hasonl� fel�p�t�s�, r�vid csontokb�l, csigoly�kb�l �ll, amelyek egy�ttesen a gerincvel�t foglalj�k magukba (nyak-, h�t-, �gy�k-, kereszt- �s farokcsigoly�k). Egy r�sz�k (a h�tcsigoly�k) a bord�kkal �ll �sszek�ttet�sben. Az �t�dik �s a hatodik �gy�kcsigolya har�ntny�1v�nyai egym�ssal, az utols� �gy�kcsigolya har�ntny�lv�nyai pedig a keresztcsont sz�rnyaival merev �z�let �tj�n, szoros kapcsolatban vannak. Ez�rt a l� "k�t�se" er�sebb. Az els� bord�k az el�ls� v�gtaggal f�ggnek �ssze (tart� bord�k), a h�tr�bb es�k szabadabban mozognak (l�legz�bord�k). A szegycsonthoz k�zvetlen�l nem kapcsol�d� bord�k (�lbord�k) egym�ssal a borda�vet alkotj�k �s �gy �rik el a szegycsontot.
 

1. �bra. A l� csontv�za
1. �llkapocs, mandibula; 2. �llcsont, maxilla; 3. szemg�d�r, orbita; 4. homlokcsont, os frontale; 5. hal�nt�k- csont, os temporale; 6. nyakcsigoly�k, vertebrae cervicales; 7. lapockaporc, cartillago scapulae; 8. h�tcsigo- Iy�k, vertebrae thoracales; 9. �gy�kcsigoly�k, vertebrae Iumbales; 1O. keresztcsont, os sacrum; ll. medence- csont, os coxae; 12. farokcsigoly�k, vertebrae caudes; 13. lapocka, scapula; 14. karcsont, humerus, 15. k�ny�ke sont, ulna; 16. ors�csont, radius; 17. el�ls� l�bt� (k�zt�) csontjai, os sa carpi; 18. el�ls� l�bk�z�p csontjai, ossa metacarpalia; 19. el�ls� v�gtag ujj csontjai (cs�d-, p�rta-, patacsont), ossa digitorum manus (os compedale, os coronale, os ungulare); 20. szegycsont �s bord�k, sternum et costae; 21. t�rdkal�cs, patelIa; 22. combcsont, os femoris, 23. s�pcsont, t�bia, 24. sz�rkapocs, fibula; 25. sarokgum�, tuber cakanei; 26. a h�tuls� l�bt� (cs�nk) csontjai, ossa tarsi; 27. h�tuls� l�bk�z�p csontjai, ossa metatarsalia; 28. h�tuls� v�gtag ujjcsontjai (cs�d-, p�rta-, patacsont), ossa digitorum pedis

A v�gtagok csontjai.

Mind az el�ls�, mind a h�tuls� v�gtagot kapcsol��v f�zi a t�rzsh�z. A v�gtagok csontos v�za teh�t k�t r�szre oszthat�: a kapcsol��vre �s a szabad v�gtagra.

Az el�ls� v�gtag csontjai.

A kapcsol��v csontjaib�l l�ban csak a lapocka fejl�d�tt ki, a t�rzs az izmok k�z�tt a lapock�hoz er�s�tve l�g. A lapocka a karcsonttal 90-125�-os sz�gben tal�lkozik. Hossz�nak �s sz�less�g�nek ar�nya a lapocka mutat�ja.
A lapocka fels� sz�l�n a f�lhold alak� lapockaporc emelkedik ki, �s az els� 12 h�tcsigolya t�visny�lv�ny�val egy�tt a mar alapj�t k�pezi.

A karcsont a kar (felkar) csontos v�z�t alkotja, minden oldalr�l izmok veszik k�r. a t�rzsbe van foglalva �s ar�nylag r�vid. Az alkar v�z�t k�t csont alkotja: az ors�- a k�ny�kcsont. A k�ny�k�z�letben a karcsonttaI140-150�-os sz�get z�rnak be az alkar csontjai. A k�t csontnem egyform�n fejlett. A k�ny�kcsontnak csak a fels� v�gdarab fejl�d�tt ki �s k�l�n�lt el, a t�bbi r�sze teljesen beleolvad az ors�csontba. Az el�ls� l�bt�t k�pez� csontok t�bb, k�l�nb�z� alak�, k�t sorban helyez�d�, apr� csontokb�l inak. A fels� csontsor �s az ors�csont k�z�tti �z�letben nagyobb kit�r�s lehets�ges. A l�bk�z�p-(sz�r) csontos alapj�t ad� l�bk�z�pcsontok k�z�l a leger�sebben a harmadik l�bk�z�pcsont fejl�d�tt ki, �s ez viseli a test t�meg�t. Ehhez csatlakoznak az ujjcsontok. A harmadik l�bk�z�pcsonttal k�toldalt �zes�l a cs�kev�nyes 2-4. l�bk�z�pcsont, mint kapocscsontok. Az ujjak k�z�l a harmadik ujj csontjai fejl�dtek ki. Az ujj v�z�t h�rom ujjperccsont adja. Ezek: cs�dcsont, p�rtacsont �s patacsont. A sz�tter�l� patacsont �z�leti fel�let�t a ny�rcsont eg�sz�ti ki. A patacsont k�t oldal�n egy-egy lebenyszer� pataporc foglal helyet, amelyek t�lterjednek a szarutokon (a b�r�n �t kitapinthat�k). Szerep�k van a r�zk�dtat�s cs�kkent�s�ben, seg�tik a rugalmas j�r�st. Id�s �llatokon elcsontosodnak. A cs�dcsont fels� �z�leti fel�let�t k�t egyen�t�csont, a patacsont�t pedig a ny�rcsont eg�sz�ti mint �ncsont.

A h�tuls� v�gtag csontjai.

A h�tuls� v�gtagot a t�rzzsel a medence�v k�ti �ssze, a kapcsol��vet a medencecsont alkotja. A h�tuls� v�gtagok a t�rzzsel szorosabban kapcsol�dnak �ssze, mint az el�ls� v�gtagok, mert a medencecsont a keresztcsonttal merev �z�let �tj�n f�gg �ssze. A medence csontos v�z�t k�t medencecsont alkotja. Mindkett� 3-3 lapos csontb�l, �spedig a cs�p�-, a fan- �s az �l�csontb�l �ll. A k�t medencecsont fiatalkorban alul porcosan, k�t�sz�vetesen, mozg�konyan f�gg �ssze, majd a kor el�rehaladt�val csontosan �sszen� (kb. 5 �ves korban).
A combcsont, amely a comb (felcomb, konc) alapj�t k�pezi a t�rzzsel �sszek�ttet�sben l�v� nagy izmokba �gyazott, a t�rzst�l nem k�l�n�l el. A l�bsz�r (alcomb) csontos v�z�t a s�pcsont �s a sz�rkapocs alkotja. A s�pcsont a combcsonttal kb. 120�-os, a l�bt� csont jaival pedig 145-1500-os sz�gben tal�lkozik. A sz�rkapocsnak csup�n a fels� v�gdarabja �s r�szben a teste fejl�d�tt ki. A t�rd�z�letet a combcsont, a s�pcsont �s a t�rdkal�cs alkotja. A h�tuls� l�bt� (cs�nk) magasabban foglal helyet, mint az el�ls�, �s csontjai h�rom sorban helyez�dnek. A fels� sor csigacsontja �s a s�pcsont k�z�tti �z�letben a leg- nagyobb a kit�r�s. Az als� k�t csontsor csontjai k�z�tti csont�sszek�ttet�s merev �z�let, ebben alig sz�mba j�v� a mozg�s, innen a hajlam az �sszen�v�s�kre (cs�nkp�k). A h�tuls� harmadik l�bk�z�pcsont mintegy 1/5-del hosszabb a megfelel� el�ls� harmadik l�bk�z�pcsontn�l. A h�tuls� v�gtag cs�d- �s p�rtacsontja keskenyebb, v�konyabb, tov�bb� r�videbb, mint az el�ls� v�gtagon. A patacsont szint�n keskenyebb, de magasabb az el�ls�n�l.

Az izomrendszer

Az izmok �sszeh�z�d�sa a test mozg�s�t, a helyv�ltoztat�st eredm�nyezi. Az izmok ezenk�v�l a bels� szervek m�k�d�s�t t�mogatj�k (l�gz�s, �r�t�s, sz�l�s, k�h�g�s), a nagy test�regek t�gul�kony fal�t k�pezik (rekeszizom, hasizmok). A csontos v�z izmait a fej, a t�rzs �s a v�gtagok izmaira bontjuk.
A fej izmai. A fej izmait az arcizmok, a r�g�izmok, a nyelvizmok, a garatizmok, a g�geizmok �s a szemizmok adj�k. Az arcizmok a term�szetes testny�l�sokat m�k�dte- tik, a r�g�izmok az �llkapocs elmozd�t�s�val a fogakat mozgatj�k.
A t�rzs izmai. A gerincoszlop izmaihoz tartoznak a fej, tov�bb� a gerincoszlop nyaki, h�ti �s �gy�ki szakasz�nak mozgat�i. A ny�jt�izmok a gerincoszlop f�l�tt helyez�dnek, a keresztcsontt�l a nyakszirtcsontig terjed� hossz� izomrendszert k�pezik. A hajl�t�izmok csup�n a nyakon, a mellkas el�ls� r�sz�n �s a farkon tal�lhat�k, a mellkas h�tuls� r�sz�n �s a has t�j�k�n az �gy�kizmok helyettes�tik. A fejet �s a nyakat ugyanis els�sorban a t�rzzsel k�z�s izmok hajl�tj�k, a fej �s a nyak tulajdonk�ppeni hajl�t�i ink�bb a finomabb mozg�sokn�l m�k�dnek k�zre. A nyakizmoknak a fejtart�sra, az el�ls� v�gtagok mozg�s�ra is hat�suk van. Fut�lovakon a hossz�, ig�s lovakon a r�vid, kell�en vaskos nyakizmok a jellemz�ek.

2. �bra. A l� fel�letes izmai
a) k�ls� r�g�izom, m. masseter; b) v�ll-nyelvcsonti izom, m. omohyoideus; c) szegyfejizom, m. sternocepha- licus s. sternomandibularis; d-ej fejnyakkarizom, m. brachiocephalicus Cd az izom als� r�sze, m. cleidomas- toideus; e - fels� r�sze, m. cleidotransversarius); f) sz�jizom, m. splenius; g) az als� f�r�szizom nyaki r�sze, m. serratus ventralis cervicis; h-h') csukly�sizom, m. trapezius; i) sz�les h�tizom, m. latissimus dorsi;j) az als� f�r�szizom mellkasi r�sze, m. serratus ventralis thoracis; k) k�ls� bordak�zi izom, m. intercostalis exter- nus; 1) a fels� f�r�szizom h�tuls� r�sze, m. serratus dorsalis caudalis; m) k�ls� ferde hasizom, m. obliquus externus abdominis; n) k�z�ps�farizom, m. glutaeus medius; o) a combp�lya fesz�t�je, tensor fasciae latae; p) fel�letes farizom, m. glutaeus superficialis; r-r') a comb k�tfej� izma, m. biceps femoris; s) f�lig inas izom, m. semitendonosus; t) m�ly szegyizom, m. pectoralis profundus; u) a fel�letes szegyizom, m. pectoralis superfi- cialis, kulcscsonti r�sze, m. pectoralis descendens

A mellkas izmai t�g�tj�k �s sz�k�tik a mellkast, ez�ltal a be- �s kil�gz�s ben van fontos szerep�k. A rekeszizom a bel�gz�s legfontosabb izma, a mell- �s a has�reget teljesen elrekeszti egym�st�l. Ny�l�sain a nyel�cs�, erek �s idegek haladnak �t.
A hasizmok a hasfal izmos v�z�t adj�k, fontos statikai, dinamikai szerep�k van, mint-hogy a hasfalra a has�ri szervek t�mege nehezedik. A k�toldali hasizmok a k�z�pvonal- ban fiziol�giai varratban, a feh�r vonalban�sszen�nek egym�ssal. Az �jsz�l�tt feh�r vonal�ban az utols� borda s�k.j�ban hegesen z�rult k�ld�k foglal helyet (k�ld�ks�rv). A k�ls� ferde hasizom k�t egym�ssal �sszef�gg� �nlemeze a l�gy�kt�j�kon sz�tv�lik egy- m�st�l, �s k�z�tt�k a 10-15 cm hossz�, r�sszer�, keskeny ny�l�s, a k�ls� l�gy�kgy�r� marad vissza. Ez a r�s alak� l�gy�kcsatorn�ba vezet, amely a m�nen 2-4 cm sz�les, kerekded, bels� l�gy�kgy�r� �tj�n a has�regbe ny�lik (l�gy�ks�rv). A k�ls�, ferde has- izom - amely a kil�gz�s ben is szerepet j�tszik - er�sebb �sszeh�z�d�skor, nehez�tett kil�gz�skor a borda�v ment�n az �n. fulladoz�si vagy kehbar�zda jelenik meg. A t�bbi hasizom (a bels� ferde, az egyenes �s a har�nthasizom) szint�n r�szt vesz a l�gy�kgy�r�k k�pz�s�ben.

A v�gtagok izmai.

 Az el�ls� v�gtag izmai.

http://www.freeweb.hu/equissima/amozgasszervei.htm