Dallos Gyula lovasiskol�ja

Tizedik r�sz

A piaffe



A Nagyd�j szint� d�jlovagl�s legfrekvent�ltabb, legizgalmasabb - sz�momra a legnagyobb szakmai �lm�nyt ad� feladata a piaffe. Jelent�s�g�t �gy lehetne �rz�keltetni, hogy igaz�n j� piaffe n�lk�l nem besz�lhet�nk Nagyd�j szint� d�jlovagl�sr�l.

A j�l v�grehajtott piaffe fontos inform�ci�t ny�jt a szak�rt� sz�m�ra, amelyb�l levonhat�k a legfontosabb k�vetkeztet�sek, �gy p�ld�ul, hogy a l� iskolaegyens�lyban van-e, maxim�lisan �tenged�-e, helyes-e az �nhord�sa, kik�pz�se a klasszikus elvek szerint t�rt�nt-e stb. Egy�rtelmuen megfogalmazhat� az a szakmailag helyt�ll� kit�tel, miszerint: "Az a l�, amelyik nem tudja, vagy nem k�pes a piaffe-ra, lehet ak�r egy kiv�l� "S" kateg�ri�s l�, de semmi esetre sem Nagyd�j szintu!"

A Nagyd�j-feladatok alf�ja �s omeg�ja a piaffe! Ezzel a felismer�ssel mindazoknak meg kell bar�tkozniuk, akik a c�lt a legmagasabb szintu k�pz�sben jel�lt�k meg. A piaffe k�pz�se nemcsak a lovakat szelekt�lja k�ny�rtelen�l, hanem a kik�pz�ket is. N�zz r� egy v�grehajtott piaffe-re �s megmondod, hogy milyen m�don �s �ton haladt a kik�pz�se. Mivel a piaffe-n�l van a legjobban egym�sra utalva l� �s lovasa, ez�rt hihetetlen magas szintu �lland� kapcsolatnak kell lenni kettej�k k�z�tt. A piaffe nem mozg�sadotts�g f�gg�, mint minden m�s konkr�t technikai feladat! (pl. a perd�l�s). A saj�t tan�t�si m�dszerem ismertet�se el�tt kit�rek olyan v�grehajt�si �s kik�pz�si jelens�gek felsorol�s�ra, amelyek eleve kudarcra vannak �t�lve.

Ezek k�z�l n�h�ny

1. A piaffe k�pz�s�t t�l k�s�re hagyt�k a kik�pz�sben.
2. A kik�pz� nem vesz tudom�st lova karakter�nek saj�toss�gair�l, pszich�s �s alkati adotts�gair�l.
3. A kik�pz�nek nincs konkr�t elk�pzel�se, alternat�v�ja a piaffe k�pz�s�r�l.
4. A kik�pz� nem figyel lova aktu�lis �llapot�ra, er�nl�t�re, terhelhet�s�g�re.
5. A kik�pz� nem m�rlegeli, hogy a l� val�ban alkalmas-e a legmagasabb �sszeszedetts�get ig�nyl� feladat megtanul�s�ra, v�grehajt�s�ra.

A piaffe, saj�t defin�ci�m szerint: element�ris er�vel, energi�val, attraktivit�ssal v�grehajtott helyben �get�s.
A piaffe sz�momra az egyik, ha nem a legkedvesebb Nagyd�j szintu feladat! Hossz� p�lyafut�som alatt minden olyan k�pz�semben �ll� lovat megtan�tottam a piaffe-ra, amelyeket alkalmasnak �t�ltem e feladatra.
Az nem a piaffe, amikor a l� merev h�ttal, ijedten, helyes l�bsorrend n�lk�l mechanikusan kapkodja a l�b�t f�lelm�ben.

A piaffe-feladatra alkalmas �s helyesen kik�pzett l� boldogan, nagy kedvvel, k�szs�gesen �s �r�mmel, eg�sz testt�meg�vel, harmonikus mozg�ssal, szinte a k�t h�tuls� v�gtagj�ra v�ve a terh�t hajtja v�gre a feladatot.

A piaffe tan�t�s�nak sok v�ltozata ismert, �s a gyakorlatban ki-ki a saj�t szakmai r��rz�s�nek megfelel�en, lova ismeret�ben v�lasztja ki azt a kik�pz�si m�dszert, amelyet a legmegfelel�bbnek �t�l.

V�lem�nyem szerint, a piaffe tan�t�sa a l� d�jlovagl�sra val� alkalmass�g�nak meg�t�l�s�vel kezd�dik. "Z�rt", teh�t kvadratikus, kiss� magasan illesztett nyak� lovat kell v�lasztani, semmi esetre se legyen h�tra�ll�tott. Mozg�sa biztos �temtart�s mellett legyen nagyon rugalmas, "elektromos", �s az alapseg�ts�gekre �szint�n reag�ljon, teljes testt�meg�t beleadva, a mozg�sban tudjon "megny�lni". Menjen el�re �s ugyanolyan �temtart�s mellett megfesz�l�s n�lk�l "tol�djon", r�vid�lj�n. Amennyiben a kiv�laszt�s �s kipr�b�l�s sor�n meg- bizonyosodtunk arr�l, hogy lovunk a fentiekben v�zolt krit�riumoknak megfelel, nagy megnyugv�ssal �s bizalommal kezdhet�nk neki a d�jl� k�pz�s�nek Nagyd�j-c�lzattal.

A piaffe k�pz�s�nek menete, jellege, term�szetrajza az �n m�dszeremmel az al�bbiak szerint t�rt�nik. Miel�tt azonban ennek ismertet�s�be kezden�k, �szint�n megvallom, hogy t�bb, m�r ismert �s l�tott m�dszert kipr�b�ltam, �s mindig az volt az �rz�sem, hogy nem egy "boldog atl�t�t" l�tok, hanem egy meggy�t�rt, megf�leml�tett, megszoktatott, elf�sult lovat, amely versenyszitu�ci�ban gyakran "kapitul�l", nem hajland� az egy�ttmuk�d�sre. �gy d�nt�ttem, hogy mer�ben m�s aspektusb�l k�zel�tem meg a piaffe k�pz�s�t. Mindenekel�tt a gimnasztika m�dszereinek ir�ny�ba �ll�tottam, ami j� d�nt�s volt. M�dszeremmel a lovak j�t�kosan �s �r�mmel, k�nnyed�n, biztosan hajtj�k v�gre a piaffe-ot.

A m�dszer l�nyege, hogy a sokoldal� alapkik�pz�s folyam�n magas szintu kondicion�lis k�pess�g alakuljon ki, mely biztos alapot ad, hogy lovunk mind a h�rom alapj�rm�dban k�nnyed�n tudjon t�k�letes �nhord�sban j�rni, �s maxim�lis m�rt�kben jelen legyen a hordoz�er�. A m�dszer l�nyege, hogy �ltal�nosan a gimnasztika eszk�zeivel, izomerej�ben �s �z�leteinek hajl�konys�g�ban olyan magas szintet �rjen el a l�, hogy egy adott feladat - jelen esetben a piaffe - ne jelentsen sz�m�ra neh�zs�get.

Felvet�dik a k�rd�s, hogyan �rj�k el ezt az ide�lis �llapotot?
Erre m�dszerem felv�zol�sa adja meg a v�laszt.
Szakmai elvem, hogy �t�ves kora el�tt �n szem�lyesen nem k�pzek lovat, mert a fejl�d�sben l�v� egyed sem �z�leteiben, sem inaiban �s kiv�ltk�pp izmaiban nem el�g er�s ahhoz, hogy komoly terhel�s al� lehetne venni. Id�t kell hagyni arra, hogy feln�tt�, �rett� v�ljon a l�! A k�s�bbiekben ez a t�relem megt�r�l.
Mint m�r t�bbsz�r eml�tettem, k�pz�sem a l�val val� szoros lelki kapcsolaton �s a gimnasztik�n nyugszik.
A piaffe tan�t�sa jelen van a mindennapi munk�ban, de a kezdeti st�diumban a k�ls� szeml�l� tal�n �szre sem veszi ezt.

A munka f� r�sz�ben, amikor lovam �szint�n megy el�re v�gt�ban �s �get�sben, �nhord�sa, egyens�lya, t�maszkod�sa �letkor�nak �s k�pzetts�gi szintj�nek megfelel�, elkezdem a piaffe tan�t�s�t. �sszeszedett �get�s, iskola�get�s, majd az �tl�san adott sz�r- �s l�bsz�r seg�ts�gek mellett folyamatosan felv�telt, f�lvisszatart�st lovagolok, �gyelve arra, hogy az �get�s min�s�ge ne s�r�lj�n. A kezdeti durva koordin�ci�s f�zisban az �sszeszedetts�g fokoz�sa csak millim�terekben m�rhet�, de az a l�nyeg, hogy a l� k�szs�get mutasson a r�vid�t�sre.
A r�vid�t�s ut�n norm�l �sszeszedett �get�s, majd l�p�s, �s a l� dics�rete k�vetkezik! Nyolc-t�z megism�telt gyakorlat ut�n abba kell hagyni ennek a feladatnak a gyakorl�s�t, �s �rdemes v�gtamunk�val folytatni. Ennek k�t oka van:
o Azok az izomcsoportok, amelyek a piaffe-n�l a r�vid�t�sn�l ig�nybe voltak v�ve, elf�radnak, ki kell �ket v�ltani a tov�bbi munk�b�l.
o Az �sszeszedetts�gre val� t�rekv�s ut�n �jra lend�letet kell adni a lovunknak, �s erre a v�gta a legmegfelel�bb!

Minden lovagl�si alkalommal j�t�kosan megism�telem az �sszeszedetts�g fokoz�s�t, �s biztosan �ll�tom, hogy minden alkalommal egy-k�t millim�terrel k�zelebb ker�lnek a s�lyt hordoz� h�tuls� v�gtagok a s�lypont vonal�hoz.
A mindennapi gyakorl�ssal az izom ereje �s gyorsas�ga hirtelen �s nagy m�rt�kben fejl�dik. M�r ebben a kezdeti st�diumban biztosak lehet�nk a piaffe majdani sikeres v�grehajt�s�ban. A mindennapi gyakorl�ssal a l� ment�lisan nem s�r�l, hiszen alig l�that� �s csak j�t�kosan c�lzott a feladat, de m�r �rti, hogy mit k�rnek t�le. F�l-, egy�ves gyakorl�ssal eljutunk od�ig, hogy a feladat a finomkoordin�ci�s f�zis �llapot�ba ker�l. M�r tiszt�n r� lehet ismerni a gyakorlatra. K�t �v eltelt�vel, teh�t amikor lovunk el�ri a hetedik �let�v�t, k�szs�g szintj�n fogja tudni a piaffe-ot, b�rmikor, b�rhol, b�rmely helyzetben!

Legfontosabb tan�csok

1. Lovadat mindig, minden helyzetben �rezd magad el�tt - a piaffe-ban is!
2. A piaffe-ban a mozg�s ir�nya csak el�re, nem pedig oldalra �s h�tra t�rt�njen!
3. A piaffe-ban a t�maszkod�s minim�lis, csak a sz�rak s�ly�val, mert ez k�v�nja meg a v�grehajt�shoz sz�ks�ges iskolaegyens�lyi helyzetet.
4. A piaffe-ban, ugyan�gy mint m�s egy�b feladatban a technikai seg�ts�gad�s m�rt�ke egyenletesen finom, nem szabad a seg�ts�gad�st v�ltoztatni, durv�n kem�ny�teni!
5. Mindig teremtsd meg azt az aktu�lis k�szenl�ti �llapotot, amelyben lovad a legjobban tudja haszn�lni mag�t, �gy a piaffe is a t�bbi feladathoz hasonl�an kisug�rz� lesz.
6. Ne lovagolj 15-20 �temn�l t�bbet egy-egy k�s�rletn�l relat�v helyben �get�s poz�ci�ban!
7. Minden lehets�ges alkalmat ragadj meg lovad dics�ret�re, ezzel stabiliz�lod pszich�s �llapot�t �s el�seg�ted a tanul�si folyamatokat!
8. Soha ne indulatb�l, er�vel �s minden �ron akard v�grehajtani a piaffe tan�t�s�t, hanem �rz�ssel!
9. A piaffe gyakorl�sa k�zben soha ne akard lovad �ltal�nos �llapot�t korrig�lni egyidejuleg a feladat seg�ts�gad�si jel�vel. Amennyiben az �ltal�nos �llapot elromlik, azonnal hagyj fel a "helyben �get�s" gyakorl�s�val, hozd lovadat ism�t ide�lis �llapotba, �s ism�teld meg azt!
�rz�s! �rtelem! T�relem!
10. A piaffe �nmag�ban is a legnehezebben v�grehajthat� feladat a l� sz�m�ra, ment�lisan, pszich�sen �s fizik�lisan, ez�rt minden zavar� t�nyez�t meg kell sz�ntetni ahhoz, hogy a tanul�si folyamat sikeres legyen.
11. Mindig �rezd �s tudd azt, hogy hol a hat�r, mert amennyiben a piaffe tan�t�sakor elveszted lovad bizalm�t, azt m�r ebben a feladatban soha nem fogod visszanyerni!

A t�k�letesen v�grehajtott piaffe: amikor a l� intenz�v konc- �s cs�nk�z�leti hajl�t�ssal, farizomzat�nak erej�vel a h�tuls� v�gtagjain viseli a s�ly�t, ez�ltal el�l marban �s nyakban, v�llban felemelkedik, felszabadul. E n�lk�l nem lehets�ges maradand�t alkotni Nagyd�j szinten!
A k�vetkez� lecke a passage.

Dallos Gyula mesteredz�